2024.06.03
Wittner Mária emlĂ©kkiállĂtást nyĂlt Csepelen
Mindazoknak, akik a magyar politika antikommunista
Gulyás Gergely közölte: Wittner Mária ´56-os hõskĂ©nt Ă©s halálraĂtĂ©ltkĂ©nt a rendszerváltás után legfõbb kĂĽldetĂ©sĂ©nek tekintette, hogy ápolja a kommunista hatalom által kivĂ©gzett bajtársai emlĂ©kĂ©t.
Ugyanakkor elĂtĂ©lte, hogy a volt kommunisták a rendszerváltozást követõen a közĂ©let rĂ©sztvevõi maradhattak, Ă©s három alkalommal mĂ©g a közhatalmat is megszerezhettĂ©k - tette hozzá.
A politikus emlĂ©keztetett arra, hogy Wittner Mária tĂşlĂ©lte a siralomházat, a börtönĂ©veket, Ă©s 1970-es szabadulása után sem alkudott meg a kommunizmussal, csak varrodában Ă©s takarĂtĂłnõkĂ©nt dolgozhatott.
Élete mindannyiunk számára példa lehet, az igazságtalanság legfõbb elszenvedõjeként vált az igazság szószólójává - mondta Gulyás Gergely.
Németh Szilárd országgyûlési képviselõ (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Wittner Mária élete, akárcsak az ártatlanul kivégzett Mansfeld Péter áldozata a Fidesz-KDNP politikusai számára szellemi és erkölcsi erõforrást jelent.
Wittner Mária, aki nyolc éven keresztül volt a Fidesz országgyûlési képviselõje, saját bevallása szerint elsõsorban Orbán Viktor miniszterelnök személye miatt csatlakozott a Fideszhez, illetve mert a Fidesz az isten, haza, család hitvallás köré szervezõdött erõ és igaz közösség - mondta.
FelidĂ©zte, hogy a kormányzat 6 milliĂł forint támogatást nyĂşjtott a vándorkiállĂtás megvalĂłsĂtásához, Ă©s a tárlatot a tervek szerint Kárpát-medence szerte be kĂvánják mutatni. Továbbá egy kötet kiadását Ă©s egy honlap megvalĂłsĂtását is tervezik a kiállĂtáshoz kapcsolĂłdĂłan.
HangsĂşlyozta, hogy a kiállĂtás jĂşnius 9-Ă©ig, Wittner Mária szĂĽletĂ©snapjáig tekinthetõ meg az akadĂ©mia Ă©pĂĽletĂ©ben.
Ez egyben szimbolikus jelentõségû is, hiszen június 9-én önkormányzati és európai parlamenti választásra is sor kerül. Mindkettõ tétje a magyar nemzet szuverenitása és jóléte. Egyszerûbben: háború, vagy béke - fogalmazott Németh Szilárd.
Dudás Zoltán, a Fidesz-KDNP csepeli polgármester-jelöltje azt mondta, hogy Wittner Mária egyszerre volt hõse ´56-nak és áldozata a kommunista terrornak. Bátorságát 8 hónap siralomház és az azt követõ 13 év börtön sem tudta megtörni, a rendszerváltás után pedig országgyûlési képviselõként tettel és szóval harcolt a magyar emberek jólétéért és szabadságáért.
Dudás Zoltán úgy vélekedett, hogy a következõ idõszakban arra a kitartásra van szükség, amit Wittner Mária mutatott élete során.
A kiállĂtás 14 tablĂł segĂtsĂ©gĂ©vel mutatja be Wittner Mária Ă©letĂ©t, illetve a tárlaton láthatĂłak korabeli fegyverek is.
Forrás: MTI / FotĂł: Kovács Tamás