A debreceni és a bihardiószegi önkormányzat borász

Mados Attila hozzátette: az a céljuk, hogy borvidékük újra ismert és elismert legyen, ebben komoly szerepet szánnak a térség egykori jelképes bora, a bakator újratelepítésének és termesztésének. E folyamatba illeszkedõen május 27-én és 28-án elsõ alkalommal rendezik meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált az érmelléki településen, amely a kárpát-medencei bakator borok mustrája is lesz - fûzte hozzá megjegyezve, hogy a bakator mellett 13 érmelléki borászat további 37 borát kóstolhatják majd meg az érdeklõdõk. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere emlékeztetett arra, hogy a cívisváros az idén mintegy egy hektáros szõlõbirtokot vásárol az érmelléki borvidéken, s ezzel jelképesen is hozzájárul az egykor a város szõlõskertjének tekintett térség fejlesztéséhez. Valamikor nem is számított komoly debreceni gazdának az, akinek nem volt szõlõskertje Érmelléken. Történelmi tény, hogy Érmellék, amely évszázadokon át a város szõlõskertje volt, az egyik legjelentõsebb fehérboros vidéknek számított. Trianon elõtt a várostól mintegy 40 kilométerre lévõ érmelléki terület a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentõsebb bortermelõ terület volt - mutatott rá a polgármester. Az elsõ Bakator bor- és gasztrofesztiválon Debrecen a már hungarikum debreceni pároskolbásszal lesz jelen a helyi Ikon étterem jóvoltából - fûzte hozzá Papp László.

Tóth Ernõ, a Bakator bor- és gasztrofesztivál szervezésében is közremûködõ debreceni Fõnix Rendezvényszervezõ Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója felidézte, hogy a cívisvárosban elsõ alkalommal 2000-ben megtartott borkarnevál mára az ország harmadik legnagyobb borfesztiváljává nõtte ki magát.

Az elmúlt években itt mutatták be az elsõ érmelléki bakator borokat a bihardiószegi gazdák. Egyik képviselõjük, Heit Lóránd borász azt mondta, hogy 100-120 éves szõlõtõkékbõl sikerült visszahozni a híres bakatort, amit már például Badacsonyban is termesztenek.